Hosszú az út Győrig
Horváth Miklós a Győrtől 42 km-re lévő Levél szülőfalutól a győri nyugdíjas évekig különleges utat járt be földrajzilag és repülőszakmailag egyaránt.
A képen balra a MiG-23 típusú vadászgép előtt az egykori pápai kollégákkal.
Amikor kérdeztem tőle, hogyan került Győrbe, a válasz egyszerű és határozott volt. Már az aktív katonai években eldöntötte, hogy nyugdíjas éveit Győrben szeretné tölteni.
A Magyar Légierő vadászpilótájaként repült 2500 km/órás sebességgel
…és 20.000 méter magasan, kétszer magasabban, mint ahol az utasszállító repülők járnak.
A tanulóévek. Szovjetúnió, Kussovszkaja 1965-66. Horváth Miklós növendék és a MiG-17-es repülőgép.
Középen Mihalkov orosz oktató, jobbról Horváth Miklós.
A szovjetúnióban töltött repülőiskolai évek után fiatal repülőgép vezetőként a Kaposvár melletti taszári repülőezredhez került 1970-ben. Taszáron a MiG-19-es típuson kezdett, majd a légierő fő típusát alkotó MiG-21-es vadászgéppel repült.
Taszárról az akkori legmodernebb típus, a MiG-23-as miatt került 1979-ben Pápára, ahol a szakma csúcsáig jutott, mint oktató és berepülőpilóta.
Pápai repülőezred berepültető csoport az 1980-as évek elején.
Kedvenc repülője a 14-es oldalszámú MiG-23-as
1988-ban ment nyugdíjban, azóta győri lakos.
1993-ban már 5 éve nyugdíjasan nosztalgia látogatás Pápán.
A pápai repülőezred jelmondata:
Comments are closed.